Mr. Sonny Sullivan,a mindig mosolygó harmónikaművészünk végre megörvendeztetett minket csodálatos Biográfiájával. :)
Nem is nagyon tudok róla többet írni,mivel csodálas beszámolójával minden információt leírt,amit még el tudnék róla mondani...
Szóval... Nézzük:
"Üdv minden kedves olvasónak, rajongónak és műkedvelő zenehallgatónak!
Hogyan is kell elkezdeni egy ilyen magamról írást, sajnos fogalmam sincs, így hát elkezdek írni 1-2 dolgot, mintha valami szakmai önéletrajzszerűség lenne.
Az volt a kedves rajongói oldalszerkesztő tiszteletteljes kérése, hogy mondjak, vagy írjak magamról pár sort, hát akkor mivel nekem nem az írás a kenyerem, hanem inkább a beszéd, vagy annál inkább a hallgatás, elég nehéz dolgom van.
De kezdjük:
Becsületes nevem kb. 2008 decemberétől Mr. Sonny Sullivan, és hangszerem a harmonika. Vigyázat, nem tangóharmonika, csak simán harmonika, bár szoktam, és kedvelek is a hangszeren pár tangót keringőt, no meg persze jóféle nótákat játszani. De csak kizárólag zenekari nyaraláskor, mulatozáskor, és ha elmegy az áram a koncerteken (volt már rá példa!). Szerintem ezért is kerültem be a zenekarba, mert ilyen helyzetekben úgy kb. 5-6 órán keresztül el tudnám a tisztelt publikumot szórakoztatni, mindenféle zeneszámokkal. Arról bezzeg ne is beszéljünk, ha SAMnek a fahegedűje kéznél van, akár tovább is….. Bocsi mindenkitől, elkanyarodtam a témától!
Szóval a nevemet a Shannon Pubban kaptam Miskolcon, amikor kérdezték, hogy mi legyen az ír anyakönyvezett nevem. Hát ki más szeretne lenni az ember, mint a gyermekei példaképe, akit szeretnek, akire felnéznek! Én így választottam a szörnyek világából régen száműzött Ír ősömet, mindkét kislányom kedvencét James P. Sullivant! ( Szörny Rt.)
Ahogy SAM barátom, én is sokféle műfajban tevékenykedtem már sokféle hangszeren az életemben.
Zongoráztam zeneiskolásként, voltam nagybőgőművész szimfonikus zenekarban - nem is kevés ideig -, játszottam szintin, no meg elektronyos bőgővel lagzikban és bálokon, kísértem már nászmenetet herflivel, no meg a magyar népi muzsika csínját-bínját is úgy érzem elsajátítottam brúgón…
Eljött azonban egy nap, amikor valami fiatal emberek felhívtak, hogy harmónikázni kéne valamit a stúdióban. Valami ír zenekarszerűséget akarnak csinálni. Nincs-e kedvem? Kérdezte Paddy. Én akkor elfoglaltságaim miatt, nem nagyon értem rá, olvastátok mennyi mindennel foglalkoztam előtte. Addig addig húzódott a dolgot, amíg belementem, és egy délután alatt felvettük, azt az 5-6 dalt, amivel indult a zenekar. Belelkesedve hazarohantam, és azt mondtam, hogy ezt csinálni kell, mert ebben van valami, és lesz belőle valami!
Hát kedves rajongók nektek köszönöm, hogy megerősítettetek a döntésemben, és szerettek, hallgattok minket, mert nem mi vagyunk a nagyok, hanem ti mindannyian! Ne felejtsétek, hogy nélkületek mi senkik nem lennénk! Gyertek minél több koncertre, hallgassatok minket állandóan, tanuljátok és énekeljétek a szövegeket, mert a Show csak most kezdődik! És nem utolsó sorban mindig hozzatok magatokkal még egy embert!
A Guiness és Mr. Jameson legyen veletek, találkozunk a következő fergeteges Pub’n Roll bulin!
Sziasztok!!!
U.I.: Ja és kedvenc ételem a húsleves! "
Köszönjük Sonny. :)
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
Hymns for Bastards.