OiOiOi!

Ladies and Gentleman, mein Damen und Herren!

Itt állok talpig harci díszben, egy olyan kedves felkérés kivitelezése előtt, amit még sosem csínáltam –hölgyek kérésére sem :P . Írjak magamról.

Annyi a szerencsém hogy mivel a Patkányosdi az irányadó, nem kell fogantatásomtól kezdve jogászi részletességgel nyilatkoznom, csak a ZENÉről kell hogy szó essen. De akinek a fennállásától mai napig eltelt negyed évszázad a muzsikálással telt…

Vágjunk bele!

Kezdésnek el kell árulnom, a családom meglehetősen otthonosan mozog a művészet hangokkal való kifejezésében, nem volt kérdés hogy Samyke is kap egy löketet eme vonalon!

Kezdődött drága Szüleim által, hogy Édesanyám, mihelyst meg tudtam egyedül a széken ülni, asztal helyett a zongorához ültetett 4 évesen. Édesapám pedig a hathúros dogozgitárt adta a kezembe oly 7. életévem terén, ami csak az átvétel pillanatában volt 6 húros :P Szaggattam!!!

Következő volt a Nagybácsi, aki a hegedűvel hozott intim kapcsolatba, mely olyannyira meghatározó volt, hogy diploma lett belőle! ;)

Issteni szerencse hogy a komolyzenével nem vettem SAMellenzőt, hanem igenis csináltam az őrületet a csöppet sem könnyű könnyűzenével! Nyilván ahogy „pelyhesedik” imitt amott az ember, kiderül hogy mi is passzol egyéniségéhez. Zene. Mint a puzzle 2 darabkája –ha megfelelő kettőt párosítják!

De hogy jött a képbe a „skótság” ?

Épp valamely külföldi turnéról jöttünk haza a szimfonikusokkal, mikoris egyik kolleganőm említette volt, hogy felhívta őt egy bizonyos Lecsó, érdeklődve affelől hogy létezik-é Miskolcon zenész a következő paraméterekkel: hegedűs legyen, férfi legyen, és haja legyen-hosszú méghozzá… Egy ujjamon meg lehet számolni hány efféle lélek bolyong Acélváros területén :P Magától értetődik. Eztán számcsere, és képzeljétek el –nem fogjátok kitalálni-

…felhívott! Azzonnal kezdte a bujítást! Még sose találkoztunk, de bazze volt benne valami, mármint az előadásában a témáról. Aztán SAMélyesen is összefutottunk. Az első vizuális benyomás egy örök élmény marad! Asszem nem kell ezt részletesen kifejtenem, de ahogy kiszállt a Skodából a gyerekkel, felékszerezve, kifestve SAMe, szája, körme, szóval full partyra készen…őrületes volt! Később rájöttünk hogy már Pessten láttuk egymást, méghozá lakadalmas muzsikálós koromban (mivel életem álmát, a Táltos Paripám valahogy ki kellett gazdálkodnom) Ez történt úgy 1 éve a Colombus állóhajón :P Ezt a felismerést a sorozatos deja vue élményeim hozták-mintha már láttam volna…

Kenyéradó Édesgazdám, avagy Drága Szép Főnököm, Paddy sem volt ismeretlen, mivel studijóztam is az elmúlt évtizedekben gazdagon :P s akkor még Freezeres korszakát élve ott tengettlengett a helyszínen. A legművészebb férrfi, ki bohémságát nemcsak a tolla nyomán ismerheti meg a nagyérdemű, hanem a Ratshowkon nyújtott őrületes frontemberhez méltó tevékenysége nyomán. Mindenesetre sürün látható fogsorát fogászati szerelőműhely falain mintegy díszítőelemként alkalmazni lehetne kép formájában!

Sonny. Íjnye menyit húztuk az igát a szimfonikus kötelékében… Igazi Vendéglátó!

A szó legnemesebb értelmében véve!!! Van szerencsénk egyéb társadalmi összejöveteleken is együtt muzsikálni egy kis Huszka Jenőt, vagy Paudits Bélát. Néki mindegy. Nekem is! Akkor hadd szóljon!

Joesephről első élményem egy meztelen fotó… … …Lecsó küldte az első zenekari emilben. Előről, majd hátulról. NO COMMENT. És csüccsörített is rajta, és evidens hogy ki volt fesstve. Kissé meginogtam, hogy rendben van ha egy turrné alkalmával az ember nyilván nem csinál szemérembeli problemát ha véletlen átvillan a kedves kollega előtte „Ádámkosztümben” de hogy rögtön képmelléklet? Hova kerültem! A Legnagyobb!

S végül de nem utsósorban Seamust hagytam, akivel bár közös Alma Materünkben az Egressy Zeneiskolában össze is futhattunk volna, itt ismertem meg. Most nyilván csak a jót fogom írni Róla, mert a nyilvánosság elé lesz mindez tárva :P de tényleg jó gyerek, abszolút nincs rá panasz! Töri a dobverőt, melyet concerten ajándékként bedob a Nép közé, s ártatlan kislányok mellkasába áll bele véletlenségből előfordulva :P:P

De a Közönségünkről hadd szóljak.

Megemelem nem létező kalapom mialatt ezeket a sorokat írom!

Mert teljesen őrült mind, örjöng a Ratshowkon, McTanulja a szöveget a következő alkalomra, süt-főz, fényképez-videóz, szeretetével füröszt, mely tiszta, gyermekded lelkünket átitatja, s adja értelmét annak, amit célként tűztünk ki a Pub N Roll szellemében:

„Kocsmát varázsolni az egész világból…”

Köszöntem hogy elolvastatok! Mulassunk vigadjunk együtt továbbra is!

Slainte, Hail to Éire!